a jog mint társadalmi jelenség
Eszerint a jog, mint társadalmi jelenség a felépítmény körébe tartozik. A jogot, mint felépítményi jelenséget -¦ hasonlóan a felépítmény egyéb jelenségeihez - nem lehet megérteni sem önmagából, sem az emberi szellem ún. általános fejlődéséből, hanem kizárólag azokból az anyagi-társadalmi életviszonyokból
A jognak ez a megfogalmazása azt sem jelenti továbbá, hogy a jog csupán előírásokból állna, ezúttal az elveket stb. is ideértve, hanem az – mint arról szó lesz – annál jóval összetettebb társadalmi jelenség, különböző jogi jelenségek összessége, amelyek körébe többek között bizonyos emberi magatartások is
A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség; Akadémiai, Bp., 1979 Jog és filozófia. Antológia a század első felének polgári jogelméleti irodalma köréből ; szerk.
Tartalom KÖNYVEK: A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség (1979/2000) A jog helye Lukács György világképében (1981) A bírói ténymegállapítási folyamat természete (1992/2001) A jogi gondolkodás paradigmái (1996/1998/2004) A jog mint folyamat (1998/2002) Jogállami átmenetünk Paradoxonok, dilemmák, feloldatlan kérdések (1998) A jog társadalomelmélete …
Ref A: E31711F0455E4755B60FDA919F80E84D Ref B: DNAEDGE0110 Ref C: 2020-09-24T16:43:32Z
A jog mint normatív társadalmi jelenség A közhely, hogy a jog normatív társadalmi jelenség. Egy közhely ugyanakkor – miként az Új retorika hangsúlyozza3 – minden esetben az érvelés kiindulópontja, hiszen azt osztja a rétor és hallgatósága is. Elsőként ezt a közhelyet elemeire bontva – „normatív, „társadalmi,
Ahhoz, hogy ezt a társadalmi funkciót és az ezt működtető implicit mechanizmusokat megérthessük, először is a jogi szféra autonómiájára kell felhívnom a figyelmet. A jog mint társadalmi jelenség elkülönült szférája, mezője, részkomplexusa a társadalmi működésnek (Bourdieu, 1986; Lukács, 1985, p. 228).
Jogászként meggyõzõdésem, hogy e két tudományterülettel rajzolható meg legplasztikusabban valamely jelenség társadalmi megítélése. A jog persze mindennek csak egy kicsiny, ám annál lényegesebb szelete, mivel potenciálisan ez a normarendszer - különösen a büntetõjog - avatkozik be az emberek mindennapjaiba a lehetõ
A büntetés-végrehajtási jog szerepe a jogállamban A bűnözés – mint társadalmi jelenség – elleni küzdelem mindig időszerű, mert az embereket, a társadalmat, a jogállamot vele szemben meg kell védeni. Ennek – egyik, ha nem is meghatározó, de …
A jog azonban - funkciójának normatív dimenzióban ellátása mellett - ugyanúgy társadalmi jelenség, mint a többi társadalmi funkciót ellátó tevékenységi szféra, a gazdaság, a művészet, a tudomány, a politika stb., és éppúgy vizsgálható minden jogi jelenség a tényszerűség oldaláról, mint a többi társadalmi jelenség.
A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség (Codification as a social and historical phenomenon) ‘A jog mint társadalmi kérdés’ [1985] …
A jog mint normatív társadalmi jelenség A közhely, hogy a jog normatív társadalmi jelenség. Egy közhely ugyanakkor – miként az Új retorika” hangsúlyozza3 – minden esetben az érvelés kiindulópontja, hiszen azt osztja a rétor és hallgatósága is. Elsőként ezt a közhelyet elemeire bontva – „normatív
A jog, mint legerősebb társadalmi norma meghatározása, funkciói Tehát érzelmi oldalról megközelítve a jog ambivalens jelenség az egyén számára. A jog kifejezés szemantikai szempontból. Szemantikai szempontból a jog kifejezés többértelműsége figyelhető meg. Mind a köznyelvben, mind a jogtudomány területén két
Klímaváltozás és Jog - az Éghajlatvédelmi kerettörvény elfogadásának hatása a magyar jogra - tanulmány 2010 Bevezetés A jelen tanulmány elsődleges feladata annak bemutatása, hogy a klímaváltozás mint természeti jelenség és a jog mint társadalmi intézmény kapcsolata hogyan alakul, milyen interakciók révén fejlődik.
